Szociális és Munkaügyi Minisztérium

 

A gázszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének (2007-ben 27.130,- Ft,) (2008.01.01-től várhatóan 28.460,- Ft) három és félszeresét, azaz 2007-ben a 94.955,- Ft-ot, 2008.01.01-től várhatóan a 99.610,- Ft-ot.

 

A család összes nettó jövedelmét el kell osztani a háztartás szerkezetét kifejező fogyasztási egységek összegével. (jövedelemként - rendszeres jövedelmeknél- a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell figyelembe venni). Az így kapott összeg mutatja meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.

 

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem:

a) nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, 2007-ben  54.260,- Ft, 2008.01.01. utáni igénylés esetén várhatóan  az 56.920,- Ft, a támogatás fajlagos összege: 1,180 Ft/MJ, (40,12Ft/m³)

b) meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (2007-ben 54.260,- Ft-ot, 2008-ban az 56.921,- Ft), de nem haladja meg annak két és félszeresét (67.825,- Ft-, 2008.01.01. utáni igénylés esetén várhatóan a 71.150,- Ft), a támogatás fajlagos összege: 0,965 Ft/MJ, (32,81 Ft/m³ )

c) meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, 2007-ben a 67.825,- Ft, (2008-ban a 71.151,-Ft) de nem haladja meg annak háromszorosát 82007-ben 81.390,-Ft, 2008.01.01. utáni igénylés esetén a  85.380,- Ft-), a támogatás fajlagos összege:  0,648 Ft/MJ, (22,03Ft/m³)

d) meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (2007-ben 81.390,-Ft, 2008-ban 85.381,- Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (2007-ben 94.955,- Ft), 2008.01.01. utáni igénylés esetén 99.610,- Ft) a támogatás fajlagos összege:  0,426 Ft/MJ, (14,48 Ft/m³)

 

Mennyi hőmennyiségre jár támogatás?

A jogosultsági időszakban legfeljebb évi 68.000 MJ, (2.000 m³) nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb évi 136.000 MJ (4.000 m³) hőmennyiségre.

 

 

A fent említett fajlagos összeg, valamint a jogosultsági időszakban a jogosultság kezdő időpontjától - a fentiek szerinti felső határra tekintettel - a felhasznált hőmennyiség szorzata.

 

- a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gázszámla (részszámla) másolatát,

- közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó a közös képviselő nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gázszámla másolatát,

- a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerződés másolatát.

 

Mit tartalmaz a közös képviselő nyilatkozata?

- annak igazolását, hogy a fogyasztó gázszolgáltatást igénybe veszi,

- a fogyasztó lakása fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal meghatározott hányadát,

- a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

 

-  Önálló mérőórával rendelkező fogyasztó esetén a támogatás összege havonta a számlán jelenik meg (első ízben a jogosultsági időszakra eső első számlában érvényesíti a szolgáltató).

-  Társasházi fogyasztó esetén a jogosult háztartására eső összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.( a támogatást a szolgáltató a közös társasházi számlán érvényesíti.)

 

 

 

A távhő-szolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes  legkisebb összegének (2007-ben 27.130,- Ft, 2008.01.01-től várhatóan 28.460,- Ft) három és félszeresét, azaz 2007-ben a 94.955,- Ft-ot, 2008.01.01-től várhatóan a 99.610,- Ft-ot.

 

A család összes nettó jövedelmét el kell osztani a háztartás szerkezetét kifejező fogyasztási egységek összegével. (jövedelemként - rendszeres jövedelmeknél- a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell figyelembe venni). Az így kapott összeg mutatja meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.

 

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem:

a) nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (2007-ben 54.260,- Ft, 2008.01.01. utáni igénylés esetén várhatóan az 56.920,- Ft) ,a támogatás fajlagos összege: 1,680 Ft/MJ,

b) meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (2007-ben 54.260,- Ft, 2008-ban az 56.921,- Ft), de nem haladja meg annak két és félszeresét (67.825,- Ft-, 2008.01.01. utáni igénylés esetén várhatóan a 71. 150,- Ft), a támogatás fajlagos összege: 1,380 Ft/MJ

c) meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (2007-ben a 67.825,- Ft, 2008-ban a 71.151,- Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (2007-ben 81.390,-Ft-, 2008.01.01. utáni igénylés esetén a 85.380,- Ft), a támogatás fajlagos összege: 0,924 Ft/MJ,

d) meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, (2007-ben 81.390,- Ft, 2008-ban 85.381,- Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét. (2007-ben 94.955,- Ft, 2008.01.01. utáni igénylés esetén 99.610,- Ft), a támogatás  fajlagos összege: 0,609 Ft/MJ.

 

A fent említett fajlagos összeg, valamint a jogosultsági időszakban a felhasznált havi hőmennyiség szorzata.

 

- a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát,

- a közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő bekezdés szerinti nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) távhő-szolgáltatási számla másolatát,

- a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerződés másolatát.

 

Mit tartalmaz a közös képviselő nyilatkozata?

-  annak igazolását, hogy a fogyasztó a távhőszolgáltatást igénybe veszi,

-  a fogyasztó lakása fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal meghatározott hányadát,

-  a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

 

Milyen formában jelenik meg a támogatás?

A szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta érvényesíti.

Ha a jogosult a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a határozatszámok megjelenítésével tünteti fel. A távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására eső összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

 

 

 

A fogyasztó kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága.

 

A kérelmet igénylőlapon lehet benyújtani a Kincstár részére, annak is, aki 2007-ben részült támogatásban. Az igénylőlapnak a jelenleg támogatott háztartások részére történő eljuttatásáról a Kincstár gondoskodik, illetve letölthető az alábbi honlapokról: www.szmm.gov.hu, www.allamkincstar.gov.hu

 

A fogyasztónak ebben az esetben egy igénybejelentőt kell kitöltenie.

Ha azonban a társasházban lakó fogyasztó a főzésre külön órával mért, illetőleg átalánydíjas gázt használ, esetében két igénybejelentőt kell kitölteni.

 

Ha a fogyasztó a kérelmet 2007. december 31-ig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a támogatást 2008. január 1-től 2008. december 31-ig állapítják meg.

Ha a kérelmet 2008. január 1-jét követően nyújtják be, az Igazgatóság a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően a jogosultsági időszak végéig, azaz 2008. december 31-ig állapítja meg.

A jogosult részére a jogerősen megállapított támogatás mértéke a jogosultsági időszakban nem változhat.

 

A támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésével összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bevonásával látja el.

 

A fogyasztó ellenőrzés során az Igazgatósággal köteles együttműködni. Az együttműködési kötelezettség ismételt és súlyos megszegése esetén, így különösen, ha a fogyasztó az adatszolgáltatási, illetve megjelenési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Igazgatóság a támogatást - az erről szóló határozatának kiadását követő hónap első napjától - megszünteti.

Az Igazgatóság az együttműködési kötelezettség ismételt és súlyos megszegése esetén a fogyasztóra eljárási bírságot szabhat ki.

 

Mely esetben szüntetik meg a támogatást?

- Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást határozatban megszünteti, és a fogyasztót kötelezi a támogatás visszafizetésére.

- Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul és számára felróhatóan rosszhiszeműen vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, és a fogyasztót határozatban kötelezi a támogatás a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kamat kétszeresével megemelt összegben történő visszafizetésére

 

- a szolgáltatási szerződés, vagy

- a gázszolgáltatást közös mérővel igénybevevő, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnésének napján.

 

A fogyasztó - írásban, a támogatást megállapító Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságánál - a támogatásról lemondó nyilatkozatot tehet. A támogatásról való lemondás esetén a támogatásra való jogosultság a lemondó nyilatkozat megtételét követő hónap első napjától szűnik meg. Ahhoz, hogy az új lakóhelyén is igénybe tudja venni a támogatást, az igénybejelentő mellé csatolni kell az igazgatóság igazolását a korábban megállapított támogatás megszüntetéséről.

 

- Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhő-felhasználására tekintettel.

- A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében - háztartási (lakossági) árszabással - igénybe vett gázfogyasztásra, illetve távhő-felhasználásra jár.

- A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető.

A háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát, amely szerint

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Ha a háztartás fentiekben felsorolt a)-c) pontja alá tartozó nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a d)-e) pontja alá tartozó tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

 

Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ide értve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

 

Az egyedülálló szülő esetében gyermeknek minősül:

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

- a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos

vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek.

 

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

- az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség: elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettség: befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

 

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a pénzbeli támogatás, a pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.

 

- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,

- nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga; azon hónapok esetében, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

 

- a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháznak minősülő épületingatlan,

- a szolgáltatónak nem minősülő lakásszövetkezet,

- azon egyéb lakóépület, amely műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaz, továbbá

- azon önálló ingatlan, amely műszakilag elkülönült lakást tartalmaz.
Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül.

 

Háztartási cél: a távhőnek, továbbá a földgáz alapú hőnek (a továbbiakban együtt: távhő), illetve a vezetéken szolgáltatott földgáznak, a vezetéken szolgáltatott propán- és bután gáznak, valamint ezek elegyének (a továbbiakban együtt: gáz) főzés, sütés, vízmelegítés, fűtés, hűtés, valamint használati melegvíz céljára történő felhasználása;

 

Fogyasztó: az a természetes személy,

- aki a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra - háztartási (lakossági) árszabással - szolgáltatási szerződést kötött,

- akinek nevében a társasház, illetve annak közös képviselője a szolgáltatóval - háztartási (lakossági) árszabással - szerződést kötött, és a szolgáltatás díjának megfizetésére a társasház vagy a szolgáltató felé kötelezett;

 

- a gázfogyasztó által részben vagy egészben lakás céljára használt ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés(ek), továbbá gázmérőhely van(nak), vagy

- a távhőszolgáltatás igénybevételének helye, vagy

- a szolgáltatás díját díj szétosztás nélkül fizető társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázmérőhely van;

 

Jogosultsági időszak: a 2008. január 1-je és december 31-e közötti időszak;

 

Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

 

Nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben

- a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a három vagy több gyermekes családnak járó családi pótlékot folyósítják,

- nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként a háztartás legalább három tagja után családi pótlékban részesülő személy él.