2014. november 01., szombat - Halottak Napja, Marianna napja

Szociális képzések

A szociális, valamint a gyermekjóléti- és védelmi ágazatban dolgozó közel 60 ezer főből kb. 37 ezren látnak el szakképzettséghez kötött szakmai feladatot. Annak érdekében, hogy az ágazat munkaerő ellátottsága megfelelő színvonalú legyen, az intézményekben jól képzett szakemberek dolgozzanak, a szakterület igényeit figyelembe vevő önálló képzési rendszerre van szükség.
A rendszer kialakításában, a szakmai igényekhez igazodó továbbfejlesztésében a tárcának meghatározó szerepe van. Ez egyrészt a jogi szabályozást jelenti (pl.: a képesítési előírások meghatározását, az oktatási programok fejlesztését és kiadását, a továbbképzés és szakvizsga szabályozását, stb.), másrészt pénzügyi forrásokat is biztosít a feladatok végrehajtásához (munka melletti és tanfolyami képzések támogatása, tankönyv ellátásról való gondoskodás, képzési feladatokhoz kapcsolódó bizottságok működtetése, stb.). A 2004. évi költségvetésben e célra 80 millió forint állt rendelkezésre és 2005-ben is hasonló nagyságrendű forrás került betervezésre.
 
A szociális képzések rendszere az elmúlt 15 évben épült ki és mára a rendszernek öt eleme van:
  • felsőfokú képzés,
  • szakképzés,
  • feladatellátáshoz kapcsolódó tanfolyami képzés,
  • továbbképzés,
  • szakvizsga.
Felsőfokú képzés
 
A felsőfokú képzések szabályozása kormányzati szinten az Oktatási Minisztérium feladatkörébe tartozik, mivel azonban meghatározó szerepet játszik az ágazat szakember ellátottságában minisztériumunk aktív szerepet vállal a szakmai követelmények kialakításában.
 
Felsőfokú képzés három szakirányban történik: szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus. Az országban 21 felsőfokú oktatási intézményben, nappali, esti és levelezőszakon évente kb. 1500-1800 fő szerez diplomát. Ez a hallgatói létszám a szakterület szükségletét biztosítani tudja, a problémát jelenleg az egyes szakokra történő beiskolázási arányok munkaerő igényektől való eltérése, valamint a képzett munkaerő szakterületről történő elvándorlása okozza.
 
A "Bolognai Nyilatkozat" elvárásai és elvei érvényesítése érdekében megindult felsőoktatási reform átalakítja a felsőoktatás képzési szerkezetét, amely a szociális képzések struktúráját is érinti. E munkába a tárca is bekapcsolódott. A szakmai szervezetekkel együttműködve konszenzuson alapuló javaslat készül, amely meghatározza a szociális képzések új struktúráját és követelményrendszerét.
 
 
 
Szakképzés
 
Az elmúlt 10 évben mind a szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítések, mind a szakmai képesítéssel rendelkezők száma évről évre emelkedett.  Jelenleg Az Országos Képzési Jegyzékben 10 szociális szakképzés szerepel és az országban 125 helyen folyik szociális szakképzés, a legtöbben (a hallgatók 65%-a) szociális gondozó és ápoló képzésben vesz részt.
A szakképzések képesítési követelményei 2001-ben kerültek megújításra. Érdemi változás a képzések gyakorlati részét érintette, amely ráirányította a figyelmet a gyakorlati terepként működő szociális és gyermekjóléti-védelmi rendszer szerepének fontosságára. A tárca a gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében a terepintézményi projektet indított. (Lásd tárcatükör szakmai program rész 4. pontja.)
 
A szakképzések tekintetében másik nagy kihívás - figyelemmel az EU elvárásokra - a modulrendszerre történő átállás, vagyis a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe történő rendezése. Ez lehetővé fogja tenni a továbbtanulást, illetve új szakma megszerzését anélkül, hogy a már ismert tananyag-tartalmakat ismételni kellene. A munka az Oktatási Minisztérium koordinálása mellett a tárca szakmai irányításával folyik.
 
Tanfolyami képzések
 
Az utóbbi években egyre több olyan szociális ellátási forma, szolgáltatási típus került bevezetésre, amihez a szakmai jogszabályok speciális ismereteket nyújtó tanfolyam elvégzését írják elő. Ezen tanfolyamok képzési programjai központilag kerülnek jóváhagyásra, így egységes tematika alapján biztosított a képzés az egész országban. A tanfolyamok többségének koordinációs, szervezési feladatait, valamint a kiadott tanúsítványok nyilvántartását a tárca felügyelete mellett a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja végzi.
 
Továbbképzés
 
A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a szakmai munkakörökben dolgozók részére a  kötelező továbbképzési rendszer 2001. január 1-től került bevezetésre. A továbbképzésre kötelezettek öt különböző típusú - tanfolyam, személyiségfejlesztés, konferencia, tanulmányút, szakmai műhely - továbbképzési programok közül választhatnak, amelyből egy tanfolyamon való részvétel kötelező. A minősített továbbképzések jegyzéke minden év januárjában az ágazati közlönybe kerül kihirdetésre.
A továbbképzési rendszer bevezetése óta - a miniszter által felkért bizottság - mintegy 2000 programot bírált el, melynek közel 70%-át találta akkreditálásra alkalmasnak. Ennek eredményeként az érintetteknek eddig több mint fele megszerezte a kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontokat. A továbbképzés elismertségét növelte a normatív állami támogatás 2003. évtől történt bevezetése. (A normatíva összege 2005-ben: 23.000 Ft/ fő.)
 
Szakvizsga
 
A szociális munka professzionálisabbá tételének, a szakma erősítésének egyik fontos eszköze a szakvizsga rendszerének 2002. évi bevezetése a szakterületen, melynek elindulását több mint egy évig tartó szakmai munka előzött meg. A  szakvizsga követelmények, értékelési szempontok közzététele után megtörtént  a vizsgacentrum feladatra történő felkészülése. Szakvizsgát évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - tehetnek a jelentkezők. A területen dolgozó nem szociális felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek a szakvizsgát megelőzően a szociális alapvizsgát kell megszerezniük, amire a szociális alapismereti kurzus készít fel.
 Az elmúlt három évben összesen nyolc témacsoportban több mint 1700 fő tett szakvizsgát, 70%-uk olyan munkakörben dolgozik, amely szakvizsgára kötelezettnek minősül. Az eddigi tapasztalatok alapján indokolt lenne a szociális szakvizsga gyakorlati blokkal való kiegészítése, hogy a vizsgázók ne csak elméleti tudásukról adjanak számot. A szakvizsga ilyen irányú továbbfejlesztése, szintén feltételezi az akkreditált terepintézmények létrehozását.